A kaolin egy nem fémes ásvány, melynek fő alkotója a kaolinit, és a clay (agyag) ásványok kategóriájába tartozik. Nevét Kínai Jiangxi tartomány, Jingdezhen városa melletti Gaoling faluról kapta, ahol először fedezték fel. Mint az egyik legelterjedtebben használt ipari nyersanyag világszerte, alapvető jellemzői közé tartozik a magas tisztaság, kiváló fehérség, erős plaszticitás, jó kémiai stabilitás, valamint kedvező szigetelő- és adszorpciós tulajdonság.
A feldolgozási típusok tekintetében három fő csoportra osztható, melyek mindegyike különböző alkalmazási területekhez kapcsolódik:
Vízzel mosott kaolin: Vízzel történő mosás és tisztítás után készül, alacsony szennyeződés-tartalommal rendelkezik, finom szemcseméretű, kiváló fehérségű és plaszticitású. Főként papírgyártásban, kerámiában és kozmetikai iparban használják.
Kalcinált kaolin: Magas hőmérsékletű kalcináláson átesett, vízzel mosott kaolinnal készül, növekedett keménységgel, javított olajfelvétellel és kitűnő takaróképességgel rendelkezik. Főként bevonatokban, gumiban és műanyagiparban alkalmazzák.
Metakaolin: A kaolin magasabb hőmérsékletű kalcinálásával vagy speciális feldolgozási eljárással készül, jelentősen javult kémiai aktivitással. Elsősorban építőanyag-ipari területeken használatos, például mint adalékanyag betonhoz és nyersanyag új típusú kötőanyagok előállításához, valamint a környezetvédelmi területen szennyvíztisztításra is felhasználható.
A kaolin termelése világszerte széles körben elterjedt, Kína pedig jelentős termelő ország. A költséghatékonyság és minőség előnyeire támaszkodva a kínai kaolin stabil keresletet élvez az nemzetközi külkereskedelmi piacon, és hosszú ideje számos ipari ágazatot kiszolgál, beleértve a papírgyártást, kerámiát, bevonatokat, gumit és műanyagokat, valamint az építőanyagokat.
EN